Az Egyesült Államokban az utóbbi napokban bevadult a hideg, az északi államokban a mínusz 30-35 fok sem volt ritka, ami az erős széllel kombinálva hőérzetben akár -50 fokot is jelenthetett. Ez már az a kategória, amikor rövid idő alatt fagyási sérüléseket lehet szerezni és pisilni sem érdemes a szabadban.
Persze az USA és Kanada határán 45 méter magasról lezúduló Niagara-vízesés szinte lehetetlen, hogy megfagyjon (egyedül 1848-ban vált egyszer 30 órára szinte teljesen mozdulatlanná, amikor a jégtömbök eltorlaszolták), azonban a vízesést körülvevő vízpára, vízpermet könnyen megadja magát és pillanatok alatt jéggé dermed. Így lehet, hogy a külső réteg minden keményen télen megfagy, miközben mögötte kb. 100km/h sebességre gyorsulva zúdul alá percenként 150.000 tonna víz.
Legalább olyan jól néz ki, mint nálunk a legzordabb napokon a Balaton déli partján jégszobrokká fagyott lépcsők, fák, vízibiciklik és padok, így nem csoda, hogy a hideg ellenére ilyenkor turisták ezrei lepik az amúgy is népszerű látványosság helyszínét.
2015-ben Will Gadd, a világ legjobbnak mondott jég(hegy)mászója pedig remek kihívást látott a Niagara-vízesés jéggé fagyott külső héjában, így alapos előkészületek után nekivágott és azóta már több alkalommal is sikeresen megmászta. Így:
