Abu Dhabi látnivalói 24 óra alatt (2. nap)

Jogsi nélkül Abu Dhabiba

Második napra a 150 km-re fekvő főváros Abu Dhabi volt betervezve. Előrelátóan még utazás előtt 2 héttel befoglaltam egy bérautót belvárosi felvétellel, de egy apró probléma majdnem keresztülhúzta a számításomat: itthon felejtettem a jogsimat, mármint Magyarországon itthon, az előszobában. Thaiföldön lehet így is kiadták volna az autót, de Dubaiban szó sem lehetett róla, illetve jobb is, mert, ha jogsi nélkül levadászik egy Lamborghinis járőr, akkor a súlyos pénzbüntetés mellett fogda is lehet a vége. Miután átgondoltam hol láttam utoljára biztos voltam benne, hogy kár is visszarohannom és a hotelszobában keresnem, mert nem útközben kavarodott el, hanem tuti pesten maradt.

A terv, az terv: ma muszáj lesz autó nélkül is eljutni Abu Dhabiba. Gyors újratervezés következett. Vonat nincs, a napi kirándulós turista buszok már korábban elindultak, helyi tömegközlekedéssel sohasem érek oda, helikopter és private transzfer drága. Irány a metró. Abu Dhabi ugyan 130 km, de ebből 48-50km-t meg lehet tenni metróval egy szűk óra alatt és onnét már csak 80 km-t kell (meg vissza) megtenni taxival, ami biztos drágább lesz, mint az autóbérlés, de jogsi nélkül ne ugráljon az ember és az első nap megtapasztalt taxi árak mellett talán nem is lesz horror a számla.

Irány a piros metró. Csapatás 20+ megállón keresztül a legdélnyugatibb végállomásra Jebel Ali-ba. Itt következett a második pofon: Jebel Ali egy vámszabad övezet, a legnagyobb ember alkotta kikötő, és egyben a közel-kelet legnagyobb kikötője. Jebel Ali a térség egyik, az amerikaiak által leggyakrabban látogatott kikötője, mivel képes Nimitz osztályú repülőgép-hordozókat is fogadni. Az itt megtelepedő cégek kiváltságokat élveznek. A terület vámszabad övezet, vagyis nem fizetnek sem import sem export vámot. Az itt működő cégek tizenöt évig mentesek a társasági adó fizetésétől, és nem kell személyi jövedelemadót sem fizetniük. Szóval Jebel Ali jó a cégeknek, de rossz nekem: hiába metró végállomás itt csak speckó igazolvány birtokában lehet leszállni, illetve elhagyni a metrómegállót, azaz a biztonságiak visszafordítottak. Amivel jöttem menjek is vissza, nem egy, hanem 3 metrómegállót, mert halandó ember, turista csak ott szállhat le, taxit is csak ott tudok majd fogni, itt legfeljebb egy tankerre lóghatnék fel, de az meg nem Abu Dhabiba megy.

Szóval vissza a hangzatos Ibn Batutta megállóig. Az 2×3 megállónyi fölös kör, a biztonságiakkal egyeztetés egy újabb órát vett el az értékes napból, már majdnem dél volt és még mindig Dubaiban voltam. Ibn Batuttában első taxi leint. Úti cél bemond: Abu Dhabi, Sheikh Zayed Grand Mosque, azaz a nagymecset. Taxis arc örül, nap fuvarját megcsípte, hülye turista megy kirándulni. Az emírségekben minden bérelhető autóban és minden taxiban figyel egy sebességmérő kütyü, ami elkezd Windows error szerű idegesítő hangjelzést adni 3 másodpercenként, ha a gépjármű átlépi a megengedett 120 km/h sebességet. A paki arc tolta neki, így átléptük. Egész úton, majdnem egy órán keresztül hallgattuk a hibaüzenet hangot. Vágókép. Megérkeztünk Abu Dhabiba, már látom a nagy mecsetet messziről, már csak egy csatorna és pár autópálya felüljáró választ el a céltól, de (harmadik szívás) taxis barátunk elvéti, többször is, eltévedünk. Nyolcadik felszólításra megállítja a taxiórát, majd tízedik STOP-ra az autót is. Egy 4 sávos út leállósávjában állunk és már a Mecset sem látszik. Teljesen bekavart. Mondom fizetnék, kiszállnék. Negyedik szívás: nem tud visszaadni, a semmi közepén pedig senki sem fogja felváltani. Du. fél2, 38 fok, külvárosi felhajtó, leállósáv. Végül leintek egy helyi taxit, lesz váltópénz, megszabadulok a csak Dubait ismerő taxistól és 7 perc múlva begördülünk a mecsethez. Megérkeztünk.

Sheikh Zayed nagymecset

A városon kívül felhúzott gigantikus épület minaretjei már messziről látszanak. A sivatagi körülmények ellenére a mecsetet gondozott, öntözött, zöld park veszi körbe, magát az épületet pedig kéken csillogó víztükrű díszmedencék szegélyezik. Napsütésben vakítóan fehér, sötétedés után díszkivilágításban pompázik. Belépés csak hosszúnadrágban, ujjas felsőben, egyébként azonnal térden lőnek. Ha a 40 fok miatt otthonmaradt, akkor bérelni is lehet a helyszínen.

A Zájed sejk-mecset a nyolcadik legnagyobb mecset a világon. Masszív, lenyűgöző, monumentális, de történelmi értéke csekély, hiszen egy modernkori, 2007-ben átadott épületről van szó. Egyedül a berendezésében és könyvtárában található pár múlt századi darab. Ennek ellenére a tervezéssel és kivitelezéssel megbízott milánói Salini Impregilo cég remek munkát végzett, a megrendelők pedig, ahogy ez a közel keleten szokás nem sajnálták a pénzt. 120 milliárd forintnak megfelelő dirhamot toltak a projektbe, amiből még arra is futotta, hogy Macedóniából, Tirolból, Olaszországból, Kínából és Indiából szállítsák ide rengeteg követ, márványt és mintegy 115.000 négyzetméter felületnyi hidegburkolatot. A mecsetet 54 darab, fehér márvánnyal díszített kupola díszíti. Az épület négy sarkában meredező minaretek 115 méter magasak. A mecset egyszerre 40 000 hívőt tud befogadni. A fő imacsarnokban egyszerre 9000 hívő fér el.

És a kötelező világrekordok: A Zájed mecsetben található a világ legnagyobb 5700 négyzetméteres perzsaszőnyege, amelyet Ali Háliki tervezett. A szőnyeg 15 kisebb darabból áll, amit ott helyben kézzel varrtak össze. A szőnyeg 35 tonna gyapjúból és 12 tonna pamutból készült, teljes súlya így 47 tonna. 1200-an szőtték kézzel 2 éven keresztül, mire elkészült. A szőnyegben összesen több mint 2,2 milliárd csomó található.
A nagymecset fő dómjában lóg továbbá a világ legnagyobb, 10 méter átmérőjű és 15 méter magas kristálycsillárja is. A csillár készítéséhez több millió Swarovski kristályt használtak fel Németországban, ahonnét ideszállították.

A 17.000 négyzetméteres belső udvara akkora, mint 3 focipálya, maga a teret a világ legnagyobb márvány mozaikjaiként jegyzik.

A belépés ingyenes (max. a hosszúgatya bérlésért kell csengetni) hívőknek bármelyik oldalról, turistáknak csak a főbejárat felől.

Emirates Palace

Következő megálló az Emirates Palace. A természetesen több rekorddal, világelsőséggel is rendelkező luxusszálloda Abu Dhabi válasza a dubaji Burj Al Arabra. 2005-ben, amikor épült a világ legdrágább szállodája volt és azóta is csak a szingapúri Marina Bay Sands tudta überelni. A legdrágább jelzőt most kivételesen nem a szobaéjszakák árára értjük, hanem a megvalósítás költségére, a beruházás mértékére. Az Emirates Palace az igazi „pénz nem számít” projekt iskolapéldája. A gigaberuházás 11 milliárd dirhamot (660 milliárd Ft) emésztett fel. Ez az összeg 5x annyi, mint a 4-es metróra tett eredeti ajánlat és 1,5x annyi, mint a nemrég átadott vonal valós kivitelezési költsége. Sok pénz, viszont ha a másik irányból, Abu Dhabi pénztárcája felől nézzük, akkor már nem olyan durva. Abu Dhabi városa 92 milliárd hordó olajtartalékon ül. Azaz, ahány dollárral emelkedik az olaj hordónkénti ára, Abu Dhabi annyiszor 30x ilyen szállodát tudna felépíteni. Mit tud a luxushotel, mi készült ennyi pénzből?

Az Emirates Palace, Abu Dhabi belvárosában, az Arab-öböl partján, egy 100 hektáros parkban terül el 1,3 km-es privát tengerparttal. A szálloda állami pénzből épült és állami tulajdonban van, azonban a hoteliparpan lényegesen tapasztaltabb Kempinski üzemelteti. 114 kupolája van, a legmagasabbak 80 méterre tornyosulnak. Az építkezéshez 110.000 m3 márványt importáltak Olaszországból, Spanyolországból, Kínából és Indiából. A 850.000 négyzetméter hasznos alapterületű épület 1 km hosszú és 200-250 méter széles, így 2,5 km-t kell gyalogolnunk, ha körbe szeretnénk sétálni. Ennek ellenére mindössze 302 szobával és 92 lakosztállyal rendelkezik. A legfelső emeleten található 6 db királyi lakosztály exkluzív csak az uralkodónak, családtagjainak és vendégeiknek érhető el, kőgazdag turisták és celebek sem vehetik ki. Nagyjából az egyetlen dolog az emirátusokban, ami nem vásárolható meg pénzért.

A legkisebb alap szobák (Korall) is 55 négyzetméteresek és mindegyikben egy 125 cm képátlójú TV található, míg a lakosztályok 110 és 680 négyzetméter között mozognak és mindegyikben van legalább egy 150 cm képátlójú TV. Természetesen a márvánnyal és arannyal sem fukarkodtak.

Nézzük a további meglepő legeket. A 392 hotelszobára 128 konyha 170 séf jut! A luxusszállodában 1002 db egyedi kivitelezésű Swarovski kristálycsillár található és a több mint 2600 fős személyzetből 10 embernek kizárólag az a feladata, hogy teljes munkaidőben az ezer csillárt tisztogassák. Egyébként ha a hotel telt házzal pörög (ami ritka) akkor is 3 fő személyzet jut egy vendégre. Mindezek ellenére, ha 2-3 hónappal előre és 48 fokos, szezonon kívüli időszakban foglalunk szobát, akkor 500 EUR/szoba/éj ár alatt megúszhatjuk. Egyébként 800 EUR/éj körül mozognak a szobaárak és 1.000 és 17.000 (!) EUR/éj között a lakosztály árak.

2010 decemberében az Emirates Palace-ben állították fel a világ legdrágább 11 millió dolláros (2,5 mrd Ft) karácsonyfáját. Az bárban rendelhetünk 3,5 milliós (Ft) konyakot, japán Kobe marhát és van a konyhában 2 kg Albino kaviár is, amiből az egész világon évente mindössze 6 kg-ot termelnek, ennek kilója 7-9 millió Ft.

Na ez az a szálloda, ahova nem jutottunk be és csak a szögesdróton kívülről sikerült fotózni. A Burj Al Arabbal ellentétben turisták által látogatható, de pénteken és szombaton pont nem. Nyilván szombaton sikerült odalátogatni 🙁

Abu Dhabi Corniche sétány

A belvárosban, a tengerparton 6-8 km hosszan végigfutó parti sétány, parkokkal, strandokkal, játszóterekkel, szállodákkal, éttermekkel, kávézókkal, amit az öböl másik felén mesterségesen tovább hosszabbítottak. A nagy forróságban gyalogosan kicsit hosszú végigjárni, de bringát is bérelhetünk (1800 Ft/óra, drágább mint az autóbérlés), amivel már egyszerűbben megoldható a feladat. A félsziget egyik végében található a Marina Mall bevásárlóközpont és Heritage Village skanzen, visszafelé jobbra lesz az Emirates Palace (szögesdróttal és kamerákkal védelmezve, nehogy valaki bemásszon a tengerpart felől). A kanyar után továbbhaladva a szárazföldi rész felé, következnek a szállodák és az általuk befoglalt, csak a hotelvendégek által megközelíthető strandok, néha egy-egy publikus szakasszal megszakítva, ahol 300 Ft/óradíjon bérelhet bárki napernyőt.

Yas Island, Yas Marina

A Yas Island sziget, félsziget 25 km-re található a belvárostól, a Corniche sétánytól, kb. fél óra autóval. A Yas Marina központ hármas funkciót tölt be: F1-es pálya, hotel, kikötő, 3in1. Az 5,5 km hosszú, 21 kanyarral tűzdelt pálya elhalad az organikus formákat öltő szálloda két épületét összekötő híd alatt, illetve a kikötőt is bejárja, így a Formula-1 nagydíjakat nézhetjük a szállodai szobánk erkélyéről, a 7 étterem bármelyikéből vagy a kiváltságosok yachtjukkal beúszhatunk a legizgalmasabb kanyarba. A pályacsúcsot (1:39,696) Lewis Hamilton tartja 2009 óta.

Ha éppen nincs versenyszezon, akkor megfelelő mennyiségű készpénz birtokában bárki felmehet a pályára meghajtani egyet a rendelkezésre álló autóparkból: Aston Martin Vantage GT4 Racing (420 lóerő, 90e Ft-tól), Mercedes SLS AMG (591 lóerő, 115e Ft-tól), Formula Yas 3000 (együléses), Chevrolet Camaro SS (460 lóerő), Yas Radical SST (500 kg, 210 lóerő @ 10.500 rpm).

Ha valakinek ez sem lenne elég elvégezheti a 2 napos drag racing akadémiát, aminek a végén 8x gyorsulhat a 3 üléses 1050 lóerős SuperComp gépállattal, ami a Bugatti Veyront is lealázva 2 mp alatt katapultál 100km/h-ra a végsebessége pedig jóval 300 felett van. A profi versenyzők ennél sokkal durvább gépekkel tolják esténként: a Top Fuel Dragster 8000 lóerős és 4 mp alatt éri el a 480km/h sebességet. Ezt csak nézni lehet, vezeti nem. Szerencsére.

A pálya és a kikötő 162 hektár területen fekszik, a lelátó pedig 41 ezer ülőhellyel rendelkezik. A kikötőben 222 hajóbeálló található és akár 150 méteres monstrumok fogadására is képes.

Ferrari World

A közelben, a Yas Islanden található még a Ferrari World vidámpark a világ leggyorsabb hullámvasútjával. A Ferrari Rossa 4,9 mp alatt gyorsul 240 km/h-ra. A 100-as sprinthez mindössze 2 mp kell. A belső szervek elmozognak, arcunk amorf masszaként torzul, adrenalin rush. A szomszédban pedig ott a Yas vízividámpark, ha egy kicsit lehűtenénk magunkat.

Mivel a reggeli autóbérlés, metrózsákutca kavarással sikerült elhúzni a délelőttöt, lassan már sötétedet, így a Ferrai World-öt fájó szívvel, de kihagytam és csak arra maradt idő, hogy a naplementében körbesétáljam a kikötőt és belógjak a hotelbe pár fotót lőni az étterem terasza és a két szárnyat összekötő híd alatt keresztülfutó F1-es pályáról. A sikertelen Burj Arab és Emirates Palace hoteltámadások közül az első szálloda, ahova könnyedén sikerült bejutni. Az étterembe is kajálás nélkül, a szobaszintekre is, sőt egy pazar WC-t is sikerült tesztelni, ami akkora volt, mint a nappalink és első ránézésre a Sochi mém ugrott be, de mégsem.

Ha 2-3 hónappal előre és nyári forróságban foglalunk szobát, akkor rendkívül baráti 100 eur/szoba/éj ár alatt megúszhatjuk. Az  F1 futam, Abu Dhabi nagydíj hétvégéjére viszont már 10x szobaár-szorzót alkalmaznak, ugyanez a szobát 400.000 Ft/éj áron kínálják legalább 3 éj foglalása esetén, de már most félévvel előre elkéstünk, nincs szabad hely. Érdekes még, hogy az arabok, nem csak a szálloda üzemeltetését szervezték ki (mint az Emirates Palace esetében), hanem magát az Abu Dhabi egyik fő látványosságát jelentő szállodát is eladták az amerikai Viceroy csoportnak 2012-ben.
Yas Marinánál időközben beesteledett, még pár fotó erejéig megvártam, amíg felkapcsolódik a szálloda tetején lévő 5-6000 LED, aztán újabb taxi kör, irány a metróvégállomás Dubaiba, de már rutinosan nem Jebel Ali, hanem Ibn Batutta.

Visszaút, Burj Khalifa + szökőkút by night

Totál sötétben, amikor kiértünk az autópályára a szakállas taxis leállította a taxiórát és elkezdett telefonálgatni, meg SMS-ezni vezetés közben. Biztos voltam benne, hogy hamarosan lekanyarodunk egy sivatagi benzinkúthoz és éppen most szervezi a haverjait, akikkel jól kirámolnak. Szép befejezése lett volna a napnak. Amikor végzett a mobilozással mondtam neki, hogy jó lenne visszakapcsolni a taxiórát. Azt hajtogatta, hogy nyugi my friend működik az, csak így nem ad windows error hangjelzést, ha 120-nál gyorsabban toljuk. Elég hihetetlennek tűnt, hogy sötét képernyővel is mér a tablet, hiszen telefonálás közben a szemem láttára bootolt újra a kütyün az oprendszer. Közben fejben számolgattam, hogy mennyivel közelebbről indultunk vissza és max. mennyi pénzt vagyok hajlandó fizetni, ha valami trükkös összeget mondana be a végén, felkészültem minden szcenárióra. 45 percig utaztunk szótlanul a sötétben, a végállomáshoz közeledve pedig, ahogy ígérte bekapcsolta a tabletet, ami tényleg üzemelt és 60 dirhammal kevesebbnél állt meg, mint amennyit az útra szántam, ha nem ment volna az óra. Alaptalan volt a gyanú. A taxisok jófejek.

Ibn Battutánál metróra, 21:43-re sikerült a Burj Khalifa/Dubai Mall megállóhoz érni, még 15 perc volt az este tízes szökőkút performanszig gondoltam simán elérem. Csak arról feledkeztem meg, hogy hiába Burj Khalifa a megálló neve a torony több mint 1 km-re van a megállótól, amit egy csőben kell megtenni, de még akkor is csak a Dubai Mall-ba érkezünk, ami ugye a világ legnagyobb bevásárlóközpontja, nem eltévedve át kell még vergődni a szinteken, mozgólépcsőkön, tömegen és megtalálni a szökőkúthoz vezető kijáratot. Ezt 16 perc alatt sikerült abszolválni, így 21:59-kor pisztolytáskát izzadva megérkeztem a kivilágított torony alá a szökőkúthoz, ahol egy peremre felmászva sikerült az addigra összegyúlt tömeg fölé magasodni egy fejjel.

Szökőkút by night, pipa. Utána még 15 perc metró és a reggel fél9-es induláshoz képest sikerült éjfél előtt beájulni a hotelszobába. Abu Dhabi teljesítve jogsi nélkül.

Előző napok + folytatás:

0-1. nap: Dubai látnivalók, utazás, Burj Khalifa, Dubai Mall stb.
2. nap: Abu Dhabi, Nagymecset, Emirates Palace, Yas Marina
3. nap – Dubai óváros (Bastakya, Dubai Creek, piacok stb.)