Reggel még San Andrés környékén a déli tengerparton ébredtem, napközben átvágtam az Anaga nemzeti parkon, délután Bajamar elementáris hullámaiban gyönyörködtem, estére pedig megérkeztem következő heti szállásomra, az északi part legjelentősebb városába Puerto de La Cruzba. Holnap hétfő, kezdődik második kihelyezett home office munkahetem Tenerifen, péntek délig maradok, 5 éjszakát fogok itt tölteni.
Tenerife északi, digitális nomád fővárosába begurulva a covid és a vasárnap este ellenére egyre sűrűsödik a forgalom, de dugóról azért szó sincs, így hamarosan megérkezem az Airbnb lakásom címére. A sugárút mindkét oldala koppanásig teleparkolva, de ahogy a szállásomhoz közelítek, hatalmas szerencsémre egy megváltó tolatólámpa felvillanó fénye éppen felszabadít egy helyet, így gyakorlatilag a bejárat elé sikerül bepréselnem a járgányt.
Igyekeztem egy ár-értékben jó lakást behúzni, nem baj, ha pici, de legalább lássam az óceánt, ha már 8-16h otthon leszek. A szocreál / panel hangulatot árasztó barackszínű 14 emeletes épület liftjében a 9-es gombra tenyerelek. Az airbnb házigazda személyes fogadtatása helyett a kódot kitekerve lockbox-ból veszem át a kulcsot. A lakás pici, legalább 15 éve nem forgattak vissza pénzt a felújításba, az ágyam körül masszívan fekete penészes a fal, vérszegény wifi, de az erkélyről legalább látszik az óceán, így nincs panasz, 4-5 napot “átvészelek” itt, de a San Andrési luxuskéró azért magasra tette a lécet, az után már semmi sem lehet elég jó.
A következő öt napból, vagyis délutánból hármat szántam Puerto de La Cruz látnivalóinak felderítésére, a másik két nap munka után pedig két közeli kirándulást terveztem be, egyik délután a szomszédos La Orotava-ba, egy másik nap pedig egy tengerparti gyalogtúrát az elhagyatott La Gordejuela épületéhez. Hétvégén pedig továbbköltözés Icod de Los Vinos és Garachico irányába.
Séta Puerto de La Cruz történelmi városnegyedében
A város története a 16. század elejéig nyúlik vissza, eredetileg egy halászfalu volt, a kikötő megépítését követően pedig hamarosan kereskedelmi központtá fejlődött, ehhez nagyban hozzájárult az 1706-os vulkánkitörés is, ami megsemmisítette a legközelebbi kikötőt, Garachicot, ahova pár nap múlva szintén ellátogatok.
Agatha Christie menedéke
Tenerife már a múlt század elején is az angolok kedvelt úticélja volt és olyan hírességek is megfordultak Puerto de la Cruz-ban, mint Agatha Christie. A krimi királynője válását és hírhedt 11 napos eltűnési kísérletét követő sajtófigyelem elől menekülve tizenkét éves lánya, Rosalind és titkárnője, Charlotte Fisher kíséretében a 1927. február 4-én gőzhajóval érkezett a szigetre. A dátum számomra annyiból is érdekes, hogy én is pont a február 4-i hetet töltöttem itt, csak majdnem egy évszázaddal később. Az írónő a hegyoldalban épült 5 csillagos Gran Hotel Taoro-ban szállt meg és szívesen teázott a Sitio Litre villa kertjében kialakított, a szigeten egyedülálló orchidea park volt.
Én a belváros nyugati szélén az El Castillo San Felipe erődnél laktam, innét mindig a hangulatos Calle Mequinez utca színes házai között, vagy a Calle Puerto Viejo sétálóutcáján gyalogoltam be a belvárosba. Mindkét útvonal tele a Kanári-szigetek tradicionális építészetének egyik legjellegzetesebb elemével a fából készült nyitott vagy éppen minden oldalról zárt erkélyeivel, amelyeket a mesterek az őshonos kanári fenyőből faragtak ki. A díszes erkélyek az utcakép meghatározó építészeti motívumai, amelyek annak ellenére, hogy fából készültek, valószínűleg a párás levegő, mikroklíma miatt nagyon jól dacolnak az idővel. És ahány klasszikus faerkély, legalább annyi teljes házfalat beborító graffiti, streetart színesíti az utcákat.
Mesón Los Gemelos – étteremajánló
A kis mellékutcában utcában megbúvó házias étterem azon kevés helyek egyike, ahol az asztaloknál ülő vendégek között egyelőre még a helyiek vannak többségben. A Meson Los Gemelos többek között azért olyan népszerű, mert a hagyományos kanári konyhára specializálódott, az étlap pedig főként egyszerűen, de nagyon finoman elkészített ételekből, grillezett húsokból, halakból, tengeri herkentyűkből áll és mindezt nagyon jó ár-érték arányban kínálják.
A kalandvágyóbbak választhatják a kecske (cabra) vagy a nyúl (conejo) fogásokat a helyi tenerifei specialitások közül. Az út során én mindkettőt kipróbáltam, nem rossz, de a várakozásknak megfelelően a kevés hús és sok szilánkos csont miatt, csak lassan és óvatosan lehet enni, nem a legjobb választás, ha valaki nagyon éhes. Én mindenesetre 2 hónapra elfelejtettem a hazai csirkemellet és rántotthúst és lehetőség szerint minden nap halat ettem hallal.
Itt a Meson Los Gemelos-ban a híres grillezett polipot (pulpo a la plancha) választottam, amihez papas arrugadas (ráncos kanári burgonya) és zöld és piros mojo szószok járnak. Brutális adag érkezett, két hatalmas, vastag polipcsáp, volt vagy fél kg szín hús, tökéletesen elkészítve és a kosár köret mennyiségére sem lehetett panasz. Hiába néztem ki előre desszertnek a hűtőpultban figyelő csodás Polvitos Uruguayos-t, ezt a masszív adagot már csak egy barraquito-val tudtam lefolytani.
Puerto de Cruz legjobb strandjai
Martiánez-medencék (Lago Martianez)
Tenerife északi partvidéke lényegesen zordabb, mint a déli, illetve nyugati partok. Kevesebbet süt a nap, gyakrabban esik az eső, kicsit hűvösebb van, a majdnem állandó északi szél pedig látványosan felkorbácsolja a hullámokat, ami remek hír a szörfösöknek, de nem egy életbiztosítás a fürdőzőknek, így a legtöbb északi településen, hatalmas tengervizes medencéket, lagúnákat alakítottak ki.
César Manrique, a kanári-szigeteki leghíresebb kortárs szobrászának, építészének munkáival nem csak szülővárosának otthont adó Lanzarote szigetén találkozhatunk, hanem szinte a kanári-szigetek mindegyikén letette névjegyét, egy szobor, egy épület vagy egy park formájában. A Lago Martiánez tengervizes fürdője is César Manrique nevéhez fűződik. Puerto de La Cruz egyik büszkesége a 7-8 medencét felvonultató komplexum, amely Google Map-sen is látványosa kivehető és amelynek legnagyobb medencéje 27 ezer m3 vízzel, pálmafákkal, éttermekkel várja a látogatókat.
Playa de Martiánez
Közvetlenül a Martiánez medencék, strand után, de ez már egy feketehomokos öböl a nyílt vízre. Valószínűleg egy vízalatti homokpadnak köszönhetően az öböl szájánál megbízható rendszerességgel hatalmas hullámok generálódnak, így nem véletlen, hogy a Martiánez strand a fürdőzők helyett a helyi szörfösök territóriuma.
Playa Jardin
Az erődtől nyugatra Punta Brava és a Loro Park irányába három szinte összenőtt fekete homokos strand követi egymást: Playa del Castillo, Playa Chica, Playa Maria Jiménez (összefoglaló nevükön Playa Jardin, mivel a promenád felett egy park (jardin = kert) fut végig párhuzamosan mellettük).
Az első kettő tele bérelhető napozóágyakkal, napernyőkkel, inkább a pihenő turistákra van felkészülve (én ehhez laktam közelebb), míg a Maria Jiménez beach strandröplabda pályáin inkább helyieket látni, csakúgy, mint Punta Brava szörfösei között is.
Puerto de la Cruz parkjai
Ez itt a kert, a botanikus kert
A tengerentúli portyái során III. Carlos 1788-ban úgy döntött, hogy a dél- és Közép-Amerika területeiről származó egzotikus növények, virágok és fák egy részét át akarja hozatni, hogy madridi palotáját díszítse. A gond csak az volt, hogy a növény szállítmánynak szüksége volt egy megállóhelyre, hogy akklimatizálódjanak új környezetükhöz. A szubtrópusi éghajlatú Kanári-szigetek ideális választásnak tűnt, ezért Carlos királyi rendeletet alkotott, amelyben kijelentette, hogy Puerto de La Cruzban “akklimatizációs kertet” hoz létre.
Átadása óta a világ egyik legjelentősebb botanikus kertjévé vált, és olyanokkal vetekszik, mint a londoni Kew Gardens.
A hatalmas kert körülbelül 2 hektáron terül el. Ha ez még nem lenne elég, éppen tervben van, hogy megduplázzák a méretét, további parkosítással és korszerűbb létesítményekkel bővítve.
A botanikus kertben számos egzotikus trópusi és szubtrópusi növény található. Az egyik legizgalmasabb példány a Coussapoa Dealbata, egy Dél-Amerikából származó fa, amely egymásba fonódó törzseivel olyan, mintha egy horrorfilmből lépett volna elő. Ennek a fának mintegy 50 különböző fajtája létezik, mára már nem csak a botanikus kertben, hanem Tenerife és Gran Canaria szinte teljes területén megtalálható. A parkban továbbá pálmafák, broméliák (az ananász is közéjük tartozik), aroidák (orchideaszerű megjelenésűek), aloék, eperfák és fügefák is találhatók.
Taoro park
A teraszos kialakítású Taoro park Puerto de La Cruz fölé magasodó hegy oldalában fekszik, ahonnét lélegzetelállító panoráma nyílik a városára és az atlanti óceánra. A népszerű park kilátópontokat, kivilágított szökőkutakat, kerteket és vízeséseket rejt magában.
A Taoro Parkban található az egykori Gran Hotel Taoro és az anglikán templom is. A szálloda 1890-ben nyílt meg, és akkoriban a sziget egyik legjelentősebb létesítménye volt, olyan neves vendégeket látott vendégül, mint Agatha Christie.
Sitio Litre orchidea park
Tenerife legrégebbi parkja, eredetileg egy 1730-ban épült villa magán kertje volt. A tulajdonosok később úgy döntöttek, hogy megnyitják ezt a pazar kertet a nagyközönség előtt. Jelenleg itt található a sziget legnagyobb orchidea-gyűjteménye, Puerto de la Cruz legnagyobb és legrégebbi sárkányfája, valamint olyan neves látogatók emléktárgyai, mint a német botanikus és felfedező Alexander von Humboldt vagy Agatha Christie. A londoni Kew Királyi Botanikus Kertekből kölcsönzött festményeket is kiállítanak, amelyekkel együttműködési megállapodást kötöttek. A parkban egy kávézó egy helyi terméket árusító kis bolt is található. Nyitva: 9:30-tól 17-18h-ig. Belépő: 4,50 € (2021)
Loro Park (állatkert)
A Puerto de la Cruz külvárosában található Loro Parque-ot a TripAdvisor Európa legjobb és a világ második legjobb állatkertjeként ismerte el a “Travellers Choice” díj odaítélésével.
A 13,5 hektáros parkot eredetileg a papagájok paradicsomának tervezték, és az évek során a Kanári-szigetek egyik legnépszerűbb látványosságává fejlődött. Jelenleg mintegy 4000 papagájnak ad otthont, amelyek 350 fajt képviselnek, ezzel a világ legnagyobb papagájgyűjteménye, kutatóbázisa és konzervatóriuma. A park nagy része hálóval fedett, így a madarak többsége majdnem szabadon közlekedhet.
Az állatkert további rekordjai közé tartozik Európa legnagyobb delfinbemutató medencéje, a világ legnagyobb fedett pingvinkiállítása és Európa leghosszabb cápaalagútja.
A parkban a delfinek és pingvinek mellett többek között közönséges csimpánzok, nyugati gorillák, marmosettek, kaliforniai tengeri oroszlánok, keleti kiskarmú vidra, jaguárok, tigrisek, leguánok, amerikai aligátor, galapagosi óriásteknősök, egzotikus halak, vöröshasú piranhák, csikóhalak és különböző cápák is láthatók.
Az orkák miatt számos kritika éri a parkot, ezért a Loro Parque Alapítványon keresztül átfogó természetvédelmi projektet dolgoznak ki a veszélyeztetett fajok védelmére.
Belépő: 26-38 € (2021)
La Gordejuela – túra az elhagyatott gőzerőműhöz
A Gordejuela épületét 1903-ban a Hamilton vállalat építette, azzal a céllal, hogy édesvizet juttasson a forrásokból a 200 méteres magas szikla tetejére, az Orotava-völgyben található banánültetvények öntözéséhez, illetve egy vízimalom meghajtására. Az elhagyatott rom ma egy pazar partmenti panorámatúra egyik fő látványossága.
Amúgy is bírom az elhagyatott épületeket, főleg, ha azok valami egyedi környezetben helyezkednek el, így tökéletes kedd délutáni programnak tűnt a La Gordejuela felfedezése. A belvárostól kb. 4,5 km egy irányba, így gondoltam, hogy sötétedésig meg tudok fordulni gyalog is.
Útvonal: nyugati irányba kell elhagyni a várost, a part mentén haladva a Loro Parque és a Punta Brava érintésével. Majd a Maritim Hotelnél be a Camino Burgado zsákutca végébe. Innét már látszik, a Roque Chico + Grande sziklapáros, itt kezdődne az óceánparti panorámaút, viszont egy földcsuszamlás miatt sajnos járhatatlanná vált ez a fele, így egy No Entry tábla fogadott.
A kerülőút elég hosszú és gyakorlatilag egy országút mellett vezetett volna végig, így visszasétáltam az utca elejére és a Maritim Hotel repceciósát megkértem, hogy hívjon nekem egy taxit. 10-15 perc múlva már La Gordejuela felé közelítettem gyalog és gyalog is jöttem vissza a parti sétányon, amíg a földcsuszamlás miatti lezárás engedte.
La Orotava
La Orotava Puerto de la Cruztól 4-6 km-re északra, a hegyoldalban fekvő város, a Teide vulkánnal, mint természetes díszlettel a háttérben. A tengerszint felett 400 méteren lévő kisvárosban lényegesen hűvösebb volt (februárban), mint a tengerszinten lévő szomszédjában.
La Orotava korábban Tenerife egyik leggazdagabb városa volt, ami az épületeken is megmutatkozik. Különlegességnek számítanak a gyönyörűen faragott tradicionális fa erkélyek és belső udvarok. Remek példái a belépővel látogatható Casa de los Balcones, a Casa del Turista, vagy a Casa Mendez-Fonseca. Utóbbi egy kis múzeumnak és borkóstolónak is otthont ad.
La Orotava óvárosát nemzeti történelmi és művészeti kincsnek nyilvánították. A város meghatározó épülete az 18. században épült barokk templom, jellegzetes kupolával és két toronnyal, az Iglesia de Nuestra Senora de la Concepcion.
Ajánlott megálló még Liceo de Taoro rózsaszín, palotaszerű épülete, amelynek teraszos kertjéből remek kilátás nyílik a városra.
Júniusban, a Corpus Christi (Krisztus teste, úrnapja – pünkösd utáni második csütrötök) ünnep alkalmával a város tele van virágokkal, a városháza téren pedig a Teide színezett homokjából hatalmas képeket készítenek.
13. nap Tenerifen
Eltelt a második digitális nomádkodós munkahetem is Tenerifen, ráadásul egy szabadság hét következik, így egy kicsit felpörgetem az eseményeket, majdnem minden nap helyszínt és szállást váltok és, ha vírushelyzet engedi, akkor megpróbálok pár napra átmenni La Gomera szigetére is. De a Puerto de La Cruz-i checkoutot követően első állomás az alig 25 km-re lévő Icod de Los Vinos.
Hozzászólások (2)
Pingback: Anaga nemzeti park (Tenerife) | vizzitor.hu
Pingback: Tenerife látnivalók 2-3 hét alatt | vizzitor.hu