A mai terv Manhattan déli csücskének és a Wall Streetet is magában foglaló üzleti negyed látnivalóinak felfedezése. Illetve remélem szép lesz az idő, mert szeretnénk az ingyenes Staten Island kompról a Szabadság-szoborról is lőni pár jó fotót. Ha még marad idő, energia, akkor hazafelé séta Broadway és megkeressük Carrie Bradshaw házát is Greenwhich Villageben.
Midtownban lévő szállásunkról gyalog indulunk, majd a Penn Station megállónál szállunk fel a kék metró A, E vonalára. Innét mindössze 6 megálló 10 perc a World Trade Center. A metró amúgy nem túl hívogató, régi szerelvények, koszos megállók, fura alakok, a budapesti metró vonzóbb.
9/11 WTC és környéke:
Amikor a World Trade Center metrómegállóból a felszínre érkezünk a terrortámadásban megsemmisült negyed helyén egy teljesen újjáépült, lenyűgöző városrészbe csöppenünk. Nemcsak a futurisztikus Oculus és a One World Trade Center torony üvegfelületei ragadják meg a tekintetet, hanem a modern épületek árnyékában ott áll a történelmi St. Paul kápolna is, a 9/11 tragédia igazi túlélője és szemtanúja is egyben. A környék emellett bővelkedik vizuális élményekben: a Fulton Street körüli színes graffitik játékos urbánus vibe-ot árasztanak, ellensúlyozva a tiszteletet parancsoló épületeket.
Gillie és Marc: A Wild life for wildlife
Ha 2024-ben New Yorkban jártál, és az Oculus hófehér szárnyai alatt elsétáltál, biztosan feltűnt Gillie és Marc művészházaspár “A Wild Life for Wildlife” projektje. A zseniális bronzszobrok, amellett, hogy atom jól néztek ki, mind-mind a veszélyeztetett fajok sorsára irányították a figyelmet, egy kis játékossággal és interaktivitással fűszerezve.
A tandemen tekerő kihalófélben lévő állatok például az együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet: csak közösen, kéz a kézben (vagy mancs a mancsban) tehetünk a vadvilág megóvásáért. A padon egymás mellett ülő elefánt és nyúl szobor a sebezhetőségükkel és békés jelenlétükkel empátiára ösztönöztek, arra emlékeztetve minket, hogy ezek az óriások is megérdemlik a biztonságot és a nyugalmat. Végül, a kutyaemberrel sakkozó orrszarvú azt hivatott szimbolizálni, hogy a túlélésért vívott küzdelemben nekik (és nekünk is) mindig egy lépéssel előrébb kell járniuk, mint az orvvadászoknak, okosan és előrelátóan kell cselekednünk a jövőjükért.
Oculus
New York egyik legkülönlegesebb építészeti alkotása a World Trade Center Transportation Hub, ismertebb nevén az Oculus, amely 2016-ban nyitotta meg kaput. Az Oculus egy hatalmas, fehér, szárny alakú építmény, amelyet Santiago Calatrava spanyol építész tervezett. Az épület a béke jelképeként egy gyermeki kézből elengedett galambot formáz. Az Oculusban számos üzlet és étterem található, és gyakran ad otthont művészeti kiállításoknak és egyéb rendezvényeknek is. Az Oculus nemcsak egy közlekedési csomópont, hanem egy futurisztikus műalkotás is, amely a 9/11 terrortámadás után újjáéledő várost szimbolizálja.
A szerkezet lenyűgöző méreteivel is kitűnik: a belmagassága 50 méter, és összesen 365 millió dollárba került az építése. A monumentális tér légies, mintha egy futurisztikus katedrálisban sétálnánk. A hatalmas bordázott acélelemek egy szárnyait kitáró madarat formálnak, amelynek közepén egy hosszanti üvegsáv fut végig, így a napfény természetesen világítja meg a hófehér belső teret. Szeptember 11-én, pontosan délben a nap fénye úgy esik be a tető nyílásán, hogy a fénycsík végigfut az egész épületen – ezzel tisztelegve az áldozatok emléke előtt.
9/11 Memorial és a One World Trade Center
Az Oculusból kilépve közvetlenül a 9/11 Emlékhelynél találod magad. Itt, az egykori Ikertornyok pontos helyén két hatalmas, szökőkutakkal ellátott, négyzet alakú emlékmedence található. A medencék szélén, bronzlapokba vésve láthatók a 2001. szeptember 11-i és az 1993-as terrortámadások áldozatainak nevei. A víz végtelenül tűnik el a medencék közepén lévő mélyedésben, ami a veszteség, a hiány és az emlékezés erőteljes szimbóluma. Az egész emlékhely egy parkosított, nyugodt terület, amely lehetőséget ad a csendes emlékezésre és a tiszteletadásra.
Ezeknek a medencéknek a hátterében, az ég felé törve emelkedik a One World Trade Center, közismertebb nevén a Szabadság-torony. Ez az épület a 9/11-es támadások utáni újjáépítés szimbóluma, egyben Észak-Amerika legmagasabb felhőkarcolója:
A 1776 láb (541 méter) magasság nem véletlen: ez az évszám utal az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának elfogadására, tovább erősítve az épület szimbolikus jelentőségét. Az épület tetején található obszervatóriumról (One World Observatory) pedig lélegzetelállító panoráma nyílik New Yorkra és környékére.
Mivel éppen gyönyörűén süt a nap, így úgy döntünk, hogy a mára tervezett 9/11 memorial múzeumba belépést ma kihagyjuk és majd egy másik szomorúbb napon jövünk vissza. Most a pénzügyi negyeden és Wall Streeten keresztül gyalogolva irány a Battery Park, a kikötő és a Staten Island komppal a Szabadság-szobor.
Wall Street
A Wall Streeten végigsétálva a felhőkarcolók között a globális gazdaság lüktetése szinte tapintható. A pénzügyi negyed nemcsak a tőzsde világa miatt izgalmas, hanem történelmi és ikonikus látványosságai miatt is.
A séta a Trinity Church előtt kezdődik, amely éles kontrasztot alkot az üveg- és acéltornyokkal. Az 1846-ban épült neogótikus templom egy kis időutazás a múltba, és meglepően nyugodt menedék a nyüzsgő Wall Street szélén. A kertjében található temetőben olyan híres személyiségek sírjai találhatók, mint Alexander Hamilton, az Egyesült Államok egyik alapító atyja.
Innen továbbhaladva elérkezünk a pénzügyi negyed egyik legismertebb szimbólumához, a Charging Bull szoborhoz. A hatalmas bronzbika az amerikai gazdaság erejét és optimizmusát jelképezi, és persze minden turista itt szeretne egy fényképet, ami azt jelenti, hogy általában hosszú sor kígyózik előtte, érdemes korán/későn érkezni.
Pár lépéssel arrébb áll a New York Stock Exchange (NYSE), a világ egyik legfontosabb tőzsdéje. Az oszlopos homlokzat előtti tér mindig nyüzsög, de a figyelmemet azonnal magára vonzza a Fearless Girl, vagyis a Félelem Nélküli Kislány szobra. Az eredetileg a bikával szemben elhelyezett bronzszobor 2017-ben került ide, és azóta a női vezetők szimbólumává vált.
Mivel jómagam is már 15+ éve tudatosan készülök a FIRE életmódra, aminek egyik megkerülhetetlen lába a “tőzsdézés” így mindenképpen szerettem volna meglátogatni a NYSE-et, a világ legnagyobb és az USA legrégebbi (1972) tőzsdéjét. A New Yorki tőzsde a Wall Streeten található és a filmekből jól ismert ikonikus fizikai kereskedési parkettel rendelkezik. Bár a kereskedés nagy része már itt is elektronikus (hibrid modell), a brókerek továbbra is jelen vannak, különösen a nagy, összetett ügyletek és az aukciós nyitás/zárás során, igaz számuk jelentősen csökkent. Míg a 80-as években közel ötezren rohangáltak és kiabáltak a parketten, ma a kereskedés lényegesen nagyobb nyugalomban, többnyire szintén elektronikusan zajlik, de a parketten azért továbbra is van élő forgalom, naponta 300-an fordulnak meg itt. A NYSE épülete sajnos a szeptember 11-i terrortámadás óta turisták által nem látogatható 🙁
Innen alig 10 perc gyalog a Whitehall Terminal, ahonnét majd komppal indulunk tovább, hogy teljesen ingyen egészen közel jussunk a Szabadság-szoborhoz.
Szabadság-szobor ingyen🗽
A New York-i Szabadság-szobor (Statue of Liberty) nemcsak a világ egyik legismertebb nevezetessége, hanem az egész amerikai nemzet, a szabadság és demokrácia ikonikus jelképe is. A szobrot 1886-ban adományozta Franciaország az Egyesült Államoknak, hogy az ország függetlenségének 100. évfordulóját ünnepeljék. A híres szobrász Frédéric Auguste Bartholdi készítette, míg a belső szerkezetét Gustave Eiffel (igen, az Eiffel-torony tervezője!) alkotta meg. A hatalmas szobor 93 méter magas, és a fáklyáját a New Yorkba érkező bevándorlók reménysugaraként tartják számon.
A legtöbben drága hajókirándulásokra fizetnek be, hogy közelről lássák, de van egy tuti tipp, amellyel teljesen ingyen élvezheted a látványt: a Staten Island komp!
Staten Island komp🚢
Ha nincs időd vagy pénzed egy hajótúrára, de szeretnéd látni a Szabadság-szobrot, a Staten Island komp a legjobb ingyenes opció, amely csodálatos panorámát kínál a Szabadság-szoborra és a Manhattan skyline-ra. Naponta több ezer ingázó használja, közben egy kicsit úgy érezheted magad, mint egy helyi new yorki.
A komp Manhattan déli részéről, a Whitehall Terminalból indul. Mivel a komp teljesen ingyenes, így egyrészt jegyet sem kell venni, másrészt a nap szinte bármelyik időpontjában hatalmas tömeg próbál felférkőzni a hajóra, különösen reggel és a munkanap végén. Ráadásul nyoma sincs – az Amerikában máshol megszokott – kordonokkal szabályozott sorbaállásnak, itt farkastörvények uralkodnak, a tömeg V alakban megindul és csak a legerősebbek juthatnak fel a hajóra. Na jó, oldalról furakodva végül mi is feljutottunk.
A menetidő kb. 25 perc Staten Islandig, a komp félúton alig 900-1000 méterre halad egy Szabadság-szobortól, szép időben tökéletesen látszik. Ha több, mint 1 hetet töltesz New York-ban, akkor érdemes lehet pár órára kiszállni Staten Islanden is, egyébként sprint és még pont elérheted a visszafelé tartó hajót (kb. 4-5 perc van átérni az indulási oldalra). Ha sikerül elérnetek a rögtön visszainduló kompot, akkor összesen kb. 1 óra oda-vissza.
Ha Manhattanből indulsz, a menetirány szerinti jobb oldalra ülj, hogy a legjobb kilátásod legyen a Szabadság-szoborra, visszafelé pedig ülj a bal oldalra! Ha nem akarsz tömegben utazni, délelőtt vagy kora délután menj, és lehetőleg hétköznap. Ha valaki megpróbál jegyet eladni a komphoz, ne dőlj be, mert a komp mindig ingyenes.
Stone street
Staten Islandről és a Szabadság-szobor néző kompozásról visszatérünk a Whitehall Terminalba. Már bőven elmúlt dél, így nem ártana ebédelni, cél az alig 10 perc sétára lévő Stoen Street, New York egyik legrégebbi utcája. A Stone Streeten sétálva az ember könnyen úgy érezheti, mintha egy másik világba csöppent volna. Az égbe törő felhőkarcolók árnyékában megbújó macskaköves sétálóutca a pénzügyi negyed közepén, akár Európában is lehetne. A vörös téglás épületek és a kiülős, teraszos bárok sora a város egyik legélénkebb, mégis meglepően meghitt hangulatú helyszínévé teszik. Napközben, ebédidőben a környékbeli irodákból kiáramló öltönyös üzletemberek töltik meg az éttermek, sörözők asztalait
Étteremajánló, ahol ebédeltünk: Mad Dog & Beans Mexican Cantina
Ebéd után pedig rácsatlakozunk a végetláthatalan Broadway-re és elkezdünk sétálni haza, vagyis Midtown felé
Broadway
Broadway az egyetlen sugárút Manhattanben, amely a Battery Parktól indulva végigfut az egész városon, majd tovább folytatódik Bronxban és még tovább kanyarog Westchester megyén keresztül, egészen Tarrytown-it. Ez az utca azonban nemcsak 45 km-es (!) hossza miatt különleges, hanem azért is, mert a 14. Utcát követően már nem követi Manhattanben tipikus rácsos utcaszerkezetét. Vonalvezetése a Weckquaesgeek ösvényt követi, amely már jóval az európaiak érkezése előtt is fontos útvonal volt. Később a hollandok kiszélesítették, és „High Way” néven ismerték, míg az angolok végül Broadway-re keresztelték a szokatlanul nagy szélessége miatt.
Városháza
A Broadway-t követve a város arca ismét változik: a pénzügyi negyed komolyságát lassan felváltja a hétköznapibb, mégis pezsgő városi élet. A City Hall Parkhoz érve a rohanó üzletemberek helyét piknikező helyiek és pihenő turisták veszik át. A városháza elegáns, klasszicista homlokzata előtt egy-egy utcazenész dallamai keverednek a szökőkút csobogásával.
Kávézóajánló: Think Coffee
🏢Jenga building + bean
New York folyamatosan változó városképében mindig akad valami új, ami megragadja a tekintetet – legyen az egy merész felhőkarcoló vagy egy ikonikus műalkotás, amely reflektálja a város nyüzsgését. Az egyik legérdekesebb modern épület a 56 Leonard Street (a Broadway-ről alig 100-150 métert kell letérni), amit a helyiek csak Jenga-toronyként emlegetnek. Ez a Tribeca negyedben magasodó felhőkarcoló olyan, mintha óriási üvegdobozok lennének egymásra pakolva, némelyik kissé elcsúszva, mintha bármelyik pillanatban meginoghatnának. A Herzog & de Meuron által tervezett épület nemcsak látványos, hanem luxuslakásoknak is otthont ad, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az egész városra.
A 56 Leonard Street, vagyis a híres „Jenga Building” nemcsak a merész építészeti formájával hívja fel magára a figyelmet, hanem az alatta elhelyezkedő különleges szoborral is. A fényes, fémes alkotás, amely úgy tűnik, mintha egy óriási csepp folyékony ezüst lenne, valójában Anish Kapoor műve, akinek legismertebb alkotása a chicagói „Cloud Gate”, vagyis a híres „Bean”.
Ez a hatalmas, tükröződő szobor szinte szürreálisan simul bele az épület alsó részébe, mintha az épület súlya alatt kissé eldeformálódott volna. Felszíne torzítottan tükrözi vissza a környező utcát és a járókelőket, így aki mellette áll, egy pillanatra saját magát is egy elmosódott, álomszerű városi tájban láthatja viszont. A mű modern, futurisztikus hatást kelt, miközben tökéletes harmóniában van a Jenga-torony szabálytalanul egymásra pakolt üvegkockáival.
Innét 150 méterre pedig egy másik izgalmas épületet találunk:
Ghostbusters főhadiszállás 👻 Hook & Ladder 8 tűzoltóállomás 🚒
New York szívében, a Tribeca városrész egyik sarkán áll egy épület, amelyet a filmrajongók azonnal felismernek: a Ghostbusters főhadiszállása. Valójában a Hook & Ladder 8 tűzoltóállomás, amely az 1900-as évek eleje óta működik, de a film szerelmesei számára örökre a Szellemirtók otthonaként marad meg. Amikor a közelébe érsz, már messziről feltűnik a jól ismert piros-fehér garázsajtó, amely fölött időnként még a film logóját is kihelyezik a tűzoltók – tisztelegve a kultikus mozi előtt.
Az épület előtti járdán rajongók krétával hagynak üzeneteket, idézeteket a filmből, vagy épp egy gyors fotó erejéig beállnak a kapu elé, mintha csak egy szellemvadász küldetésre indulnának. Bár az állomás ma is aktív tűzoltóbázis, a belsejébe nem könnyű bejutni, de ha szerencséd van, a helyi tűzoltók szívesen váltanak néhány szót a kíváncsi látogatókkal, sőt néha még egy pillantást is engednek a belső térre.
Ha egy igazi Ghostbusters-élményre vágysz, érdemes este ellátogatni ide, amikor a város fényei még különlegesebb atmoszférát teremtenek. A nosztalgia és a film varázsa keveredik a New York-i éjszaka lüktetésével – mintha bármelyik pillanatban begördülhetne az ikonikus Ecto-1, készen egy újabb paranormális bevetésre.
A Jenga-torony és a Szellemírtólk főhadiszállás amiatt nemrég letértünk a Broadwy-ről és úgy döntünk, hogy már nem is megyünk vissza, hanem becélozzunk Greenwich Villaget, ami innét kb. 2 km a 6th (A,C,E metró) vagy a 7th Avenuet (M20-as busz) követve.
Greenwhich village
New Yorknak van egy arca, amit nem a felhőkarcolók és a turistahordák határoznak meg, hanem a macskaköves utcák, a jellegzetes barna téglás házak, a vaskorlátos lépcsők és az utca sarkán megbújó apró kávézók. Greenwich Village és West Village ennek a hangulatnak az esszenciája. Egy hely, ahol mintha minden lassabb lenne, ahol a fák lombjai árnyékot vetnek a járdára, és ahol minden utcasarkon egy másik történet kezdődik.
Ahogy a Village utcáin sétálsz, azonnal érzed, hogy ez a környék más. Nincs az a szigorú rácsszerkezet, mint Manhattan többi részén – az utak úgy kanyarognak, ahogy az évszázadok alakították őket. Perry Street az egyik legszebb példa erre: csupa bájos barna homokkő ház, a bejáratok előtt jellegzetes vaskorlátos lépcsőkkel, amelyeken mintha mindig frissen helyeznének el egy csokor virágot vagy egy gondosan kiválasztott lábtörlőt. A fák lombjai alig engedik át a napfényt, így az utca nyáron hűs, ősszel pedig aranyba borul.
Ezen a környéken minden második ajtó mögött mintha egy történet bújna meg. Az egyik ilyen híres ajtó Carrie Bradshaw háza a 66 Perry Streeten. Bár valójában sosem lakott itt a sorozatbeli karakter, a lépcsőjén így is naponta állnak meg a rajongók, hogy lőjjenek egy fotót a sorozatkultusz legismertebb bejáratáról. A valóságban persze ez egy csendes lakóház, és az ajtón egy kis tábla figyelmeztet, hogy tartsuk tiszteletben az ittlakók nyugalmát.
Ha van egy hely, ahol tökéletesen ki lehet élvezni a West Village lassú, bohém hangulatát, az a Fellini Cucina. Ez az apró olasz kávézó úgy hat, mintha egy másik korszakból maradt volna itt: semmi rohanás, semmi felesleges modern dizájn, csak egy csésze erős espresso, a pulton frissen sült croissant, és a háttérben halk olasz dallamok. Itt le lehet ülni egy könyvvel, vagy egyszerűen figyelni az utcát – a sétáló kutyás embereket, a vintage biciklivel elhúzó hhipstereket, a napsütésben úszó homlokzatokat.
A West Village nem harsány, nem akar lenyűgözni, mégis elvarázsol. Egy olyan hely, ahol az ajtók színe egy-egy lakó egyéniségét tükrözi, ahol a macskakövek között növő apró virágok is mesélni tudnának. New Yorknal eg yolyan szeglete, ahol nem kell rohanni, csak megélni.
