Ma már teljesen természetes, hogy a legtöbb országhatárnál legfeljebb lassítani kell, de van ahol csak a megváltozott nyelvű feliratokból vesszük észre, hogy átléptük a határt. Ma már szinte hihetetlenül hangzik, hogy a Schengeni egyezmény előtt, sokszor órákat, vagy fél napokat is sorba kellett állni, mire átjuthattunk egyik országból a másikba.
Akkoriban teljesen elképzelhetetlen lett volna a LimiteZero extrém határátkelő, ahol egy drótkötélpályán 80km/h sebességgel száguldva húzhatunk át a határ fölött. A dél spanyolországi Sanlucar de Guadiana és a portugál Alcoutim városkája között a 150 méter széles Guardiana folyó húzza meg a természetesen határvonalat. A Sanlucar városát védő 17. századi erőd egy 100 méter magas domb tetején figyel, innét indul a kaland.
Az erődben lévő indító platform és a folyó másik felén lévő portugál kisváros között egy 720 méteres drótkötél feszül. Több mint 100 méter magasról indulunk, a cél pedig mindössze 15 méteren van. A 12,5%-os lejtő leírva nem tűnik durvának, de a valóságban igencsak meredek élmény. Nem kell sok másodperc, hogy elérjük a 70-80 km/h sebességet, ami 15-80 méterrel a folyó felett, egy drótkötélen a semmiben elég izgalmas tud lenni. Mire észbekapnánk vagy elkezdenénk parázni már meg is érkeztünk, hiszen az egész utazás nem tart tovább 40 másodpercnél.
Ha sikeresen landoltunk Portugáliában, akkor egy rövid városnézést követően egy komp fedélzetén térhetünk vissza Spanyolországba. Egy csúszás 20 euró, a kompjegy pedig 2 juró. Érdekesség még, hogy az alig egy perces száguldás egyben időutazás is, hiszen az egymástól 720 méterre lévő két város két külön időzónában található.
A LimiteZero egy magánfinanszírozású projekt, a brit David Jarman 250.000 eurós ötlete. Amikor ideköltözött első ránézésre nyilvánvaló volt számára, hogy a két különböző országban lévő kisvárost egy canopy drótkötélpályával kell összekötni. 3,5 évig küzdött az engedélyekkel, adminisztrációval a két ország hivatalaiban, de végül nyert és megkapta a jogosítványokat. Idén nyártól már berepülhető a turisták által. Illetve a korábban Algarve és Andalúzia között tevékenykedő csempészek is biztos imádták volna, ha nem kell az éj leple alatt rozoga csónakokon vagy éppen úszva átevickélniük a túlpartra, miközben a határőrök vadásztak rájuk.
Hozzászólások (1)
Ha lehetőségem lenne rá, mindenképp kipróbálnám…többször is. 🙂