Domaine de la Trace
Huszönöt éven át a sűrű martinique-i dzsungel fojtogatta az út menti titkot, mire a Maison Rimbaud végre újra fellélegezhetett. A Fort-de-France felett magasan kanyargó Route de la Trace ködbevesző szakaszain, az óriáspáfrányok árnyékában ma egy hófehér kúria ragyog fel a smaragdzöld vadonból, mintha csak egy megelevenedett legenda lenne. A Maison Rimbaud évtizedekig tartó pusztulás után ma a Domaine de la Trace ékköveként hirdeti Murielle és Olivier Fruton győzelmét az enyészet felett. Ez a ház több, mint fa és kő: a francia ellenállás néma tanúja, amely egy házaspár áldozatos munkájának köszönhetően ma újra régi fényében tündökölve hirdeti Martinique építészeti örökségét.
Találkozás
A látogatásom egy korai indulással kezdődött Fort-de-France-ból. A célom az volt, hogy még a tömeg előtt, reggel 9 órakor elérjem a közeli Jardin de Balata botanikus kertet. Miután végigjártam a függőhidakat a fák lombkoronái között, délelőtt 11 óra előtt nem sokkal hajtottam tovább a Domaine de la Trace felé.
A kapuk nyitva álltak, a kertészek serényen dolgoztak a birtok gondozásán. Ahogy leparkoltam és beléptem az épületbe, szinte azonnal összefutottam Murielle Frutonnal. Murielle és férje, Olivier nem csupán tulajdonosok; ők e történelmi birtok elhivatott őrzői, ők a birtok megálmodói és életre keltői, akik a modern luxust és a történelmi emlékezetet ötvözve teremtettek itt maradandó értéket.
Bár a villa luxus szállásként és rendezvényhelyszínként is funkcionál, amikor nincsenek vendégek, naponta kétszer – 11:00-kor és 14:00-kor – egyórás francia nyelvű, a szenvedélyes tulajdonosok által vezetett túra keretében látogatható.
A villa története
A házat a 20. század elején építette a jómódú Rimbaud család. Közel 25 évig, egy jogi vita miatt, a dzsungel fogságában állt, mígnem a Fruton házaspár 2018-ban megvásárolta. Murielle kislányként apjával járta ezeket az ösvényeket, és a sűrű lombokon át pillantotta meg először az elhagyatott épületet, megfogadva, hogy egyszer megmenti.
A második világháború alatt Martinique a Vichy-rezsimet képviselő Robert admirális elnyomása alatt állt. A Rimbaud-birtok elszigeteltsége tökéletes főhadiszállást biztosított a „Dissidence”-nek, a helyi ellenállásnak. A tulajdonos, Louis Emmanuel Rimbaud, titkos találkozókra használta az ingatlant, ahol a hegyi köd oltalma alatt születtek meg a tervek a Szabad Francia Erőkhöz való csatlakozásra.
Az újjászületés
A Fruton házaspár 2018-ban vásárolta meg 4,2 hektáros birtokot rajta a 350 m2-es romos ingatlannal, amit huszonöt év alatt a természet szinte teljesen visszahódított. Az indák már az emeleti ablakokat is elnyelték, a részben beomlott tető pedig világosan jelezte: az utolsó pillanatban érkezett a segítség a történelmi falak számára.
A Maison Rimbaud megmentése technikai és anyagi szempontból is monumentális vállalkozás volt, amelyet a melyet a COVID-19 világjárvány és az esőerdei környezet még tovább nehezített.
A „Loto du Patrimoine” (Örökségvédelmi Lottó)
A projekt 2019-ben kapott hatalmas lendületet, amikor beválasztották a Mission Bern programba. Ez egy különleges francia kezdeményezés: a nemzeti lottótársaság évente bocsát ki speciális sorsjegyeket, amelyek bevételét veszélyeztetett történelmi műemlékek felújítására fordítják. A Domaine de la Trace összesen 260 000 euró támogatást kapott ebből a forrásból, ami nélkül a felújítás aligha valósulhatott volna meg.
Építészet, értékmentés
- Faanyag: A korhadt északi fenyőt tartós Angélique fára (amazonasi keményfa) cserélték, amely ellenáll a termeszeknek és a párának.
- Csempe a szomszédból: a tulajdonosok egy közeli, bontásra ítélt kolostorból mentették meg a helyi stílushoz passzoló korhű márványlapokat, amelyeket saját kezűleg tisztítottak meg és fektettek le a villa folyosóin.
- Porcelaine de Paris: A figyelem a legapróbb részletekre is kiterjed: a fürdőszobákban nem egyszerű szanitereket találunk, hanem a patinás, 1773-as alapítású Porcelaine de Paris manufaktúra kézzel festett remekműveit. Ezek a porcelánok a francia kézműves hagyomány csúcsát képviselik, és harmonikusan illeszkednek a villa 19. századi arisztokratikus légkörébe.
- Saját forrás: A birtok vízellátását az Agathe-forrás biztosítja; a felújítás során a régi kézi szivattyúkat is restaurálták. Egy 5000 literes esővízgyűjtő tartály segíti a fenntartható gazdálkodást. A fenntarthatóság jegyében pedig a szennyvíz tisztításához mogyoróhéjat használnak szűrőként.
- Thalassoterápiás fürdő: egy melléképület, amely egykor magánfürdőként szolgált, ma talán spa-nak hívnánk, igaz melegvíz helyett a birtok hideg forrásait használták fel egészségügyi kezelésekhez.
- Nincs légkondi! A magas mennyezet és különleges zsalugáterek, feleslegessé teszik a légkondicionálót, az erdőközeli elhelyezkedés és a természetes szellős tökéletes klímát biztosít az épületben, anélkül, hogy ronda és zajos technikával csúfították volna el.
- Eiffel-kapcsolat: Érdekesség még a kovácsoltvas tetőtartók az Eiffel-műhelyek stílusát idézik.
Élő múzeum
A villa és a birtok ma egy élő múzeum, egy többfunkciós hibrid tér:
- Szállás: Öt luxuslakosztály várja vendégeket, ahol megtapasztalhatják a 19. századi eleganciát a 21. századi kényelemmel.
- Múzeum, kulturális helyszín: Vezetett túrák (gyakran Murielle vezetésével) mesélik el Emmanuel Rimbaud és a ellenállás történetét.
- Rendezvényhelyszín: A 350 m²-es villa panorámás kilátással a Pitons du Carbet-re az egyik legrangosabb helyszín a szigeten esküvők és gálák megrendezésére.
Karácsonyi ebéd a Maison Rimbaud falai között
Mivel decemberben jártam a házban, abban a különleges kiváltságban volt részem, hogy a villa egyetlen vendégeként Murielle és Olivier asztalához hívtak. A ház bejárása után egy könnyű, de annál finomabb ebédet költöttünk el, miközben folytattuk a beszélgetést a birtok sorsáról.
Az asztalon a hagyományos martinique-i ünnepi fogás, a Jambon de Noël gőzölgött. Ez egy füstölt, cukornáddal és ananásszal karamellizált sonka, amely az édes és a sós ízek tökéletes harmóniáját adja – igazi trópusi karácsonyi hangulatot varázsolva.
Az ebéd mellé „La Brisé” teát szolgáltak fel. Ez a különleges főzet a villa kertjében frissen szedett levelekből készült. Ez a látványos, martinique-i népi gyógyászatban is használt citrusos, nyugtató hatású tea tökéletes kísérője volt a beszélgetésnek.
Teázás közben jött elő egy izgalmas sztori: a ház nemcsak a múltat, hanem a jelenkor popkultúráját is befogadta. Amikor a Netflix a szigeten forgatta a Bandi című sorozatát, a produkció stábja Maison Rimbaud falai között laktak. Murielle mesélte, hogy a filmesek a forgatás feszített tempója után ebben a villában találták meg a nyugalmat. Ez a tény is bizonyítja, hogy a villa ma már nemcsak egy múzeum, hanem nemzetközi szinten jegyzett, presztízsértékű helyszín.
Az ebéd utáni fotózás során a villa legszebb pontjain örökíthettem meg Murielle-t és Olivier-t. Nemcsak a lencsén keresztül, hanem személyesen is végtelenül kedves és vendégszerető embereket ismertem meg bennük, akik szívvel-lélekkel gondozzák ezt a birtokot és akik joggal lehetnek büszkék, hiszen egy olyan örökséget mentettek meg az utókornak, amely nélkül Martinique történelmének egy fontos fejezete veszett volna a feledésbe.
Amennyiben szeretnéd saját szemeddel megcsodálni a Maison Rimbaud varázsát, és részt venni egy felejthetetlen történelmi időutazáson, a látogatáshoz az alábbi linken foglalhatsz időpontot:
https://ledomainedelatrace.com/
A szabadon élő kolibrik állandó vendégek a villa kertjében
